Mányoki egyetlen úszásra a történelemi teljesítménytől

Mányoki Attila, a zalaegerszegi világhírű hosszútávúszónk már Észak-Írországban tartózkodik, hogy teljesítse az Ocean’s Seven sorozat utolsó és egyben legnehezebb állomását, az Északi-csatorna átúszását. Hivatalos úszási engedélye augusztus 2 és 8 között él, de mindig is az időjárási viszonyok határozzák meg az indulás pontos dátumát és napszakát. A napok óta tartó folyamatos egyeztetések és előzetes mérlegelések alapján valószínűsíthető, hogy szombaton, vagyis augusztus 4-én nyílik lehetősége, hogy a közel egy éves felkészülés végeztével vízbe szálljon az észak-ír Donaghadee partjánál és a tervek szerint a skóciai Portpatrick környékén meg is érkezzen.
Mányoki Attila számára már csak ez az egyetlen hiányzó állomás, amely teljessé tenné az Ocean’s Seven sorozat befejezését és ez azt is jelentené, hogy Attila bekerülhet egy nagyon szűk és különleges teljesítményre képes elit mezőnybe. Eddig, mindösszesen 11 ember volt valaha képes teljesíteni ezt, a világ legnehezebb kihívásának tekintett a sorozatot, s Attila lehetne a világon a tizenkettedik, na és persze a legelső magyar, aki ilyesmire képes.
Az észak-csatorna átúszása megközelítőleg ugyanolyan távolságot, vagyis nagyjából 35-40 kilométert jelent majd légvonalban, ami nagyjából megegyezik a La Manche-csatorna távjával, de ezt még nagyban befolyásolja a két irányból közlekedő áramlat is, sőt, további két jelentős különbség is van: az első a tenger hőmérséklete, ami 3-5 Celsius fokkal alacsonyabb jeleleg, a második pedig a több száz Lions Mane medúza, amely a nyári hónapokban lepi el a csatornát, és nagyrészt elkerülhetetlen.

Azért, hogy megértsük, micsoda emberfeletti teljesítményre készül Attila, nem csak azt érdemes tudnunk, hogy ez az egyetlen a hét csatornaátúszás közül, amelynek egyszer már nekirugaszkodott Attila, két évvel ezelőtt, és sajnos akkor sikertelenül, kishíján az életét is kockáztatva a cél érdekében. Viszont, hogy mégjobban árnyaljuk a képet, lássunk egy kis történelmi kitekintést a múltba, itt az Északi Csatornánál:
Az első próbálkozások 1924-től voltak. Az első sikeres átúszásra 1947-ig kellett várni, amelyet az angol Tom Blower, 15 óra 26 perc alatt teljesített. Az 1950-es és 1960-as években is sokan próbálták leúszni a rettegett távot, de egyik próbálkozó sem érte el a skót partokat. Az első sikeres egyéni úszás után 1970-ig kellett várni a következőre, amikor a londoni Kevin Murphy úszólegenda végül elérte a skót partokat. 1988 történelmi év volt, amikor az első nő, az úszólegenda, Alison Streeter Londonból, gyors és sikeres átúszással írta be magát a csatornaátúszók történetébe. Az 1990-es években több kísérlet történt, többnyire sikertelenül. 2010-ben Stephen Redmond lett az első olyan ember, aki befejezte a Ocean’s 7 Challenge-et, melynek talán a legnehezebb állomása az Északi-csatorna. 2013-ban az amerikai Michelle Macy rekordot úszott. Minden idők leggyorsabb idejét teljesítette, amikor 9 óra, 34 perc és 39 másodperc alatt úszta át az Északi-csatornát. 2013-ban a svéd Anna Carin Nordinlett az első nő, aki sikeres átúszásával teljesítette az Ocean’s 7 Challenge sorozatot is. A 2017-es év végéig 35 férfi és 16 nő teljesítette sikeresen az Északi-csatorna átúszását. Érdekesség, hogy az első három legjobb idővel nők rendelkeznek! A leggyorsabb időt az amerikai Michelle Macy tartja 9óra 34perc 39mp-el. A leggyorsabb férfi, az ír Keith Garry 9 óra 57 perc 28 másodperc alatt ért át Portpatrick partjához.

A csatorna vízhőmérséklete a nyári időszakban sem megy 14 Celsius fok fölé. A tervezett és megszokott hőmérséklet 12-13 Celsius fok között van, melyet jelentősen befolyásolhat az Atlanti-óceán felöli szél és légköri mozgás. Ennek köszönhetően egy-két napon belül a vízhőmérséklete le tud hűlni akár 10 fokra is.
Ebben a környezetben az emberi szervezetre két tényező jelent komoly veszélyt. Az egyik, nyilvánvalóan, a kihűlés, mely a vízben 25-ször gyorsabban megy végbe, mint a szárazföldön. Így a test kb. 20-30 perc alatt olyannyira lehűlhet, amely az élettel összeegyeztethetetlen állapotot okozhat. A második nagy veszélyforrás az oroszlánmedúza (cyanea capillata), más néven az óriásmedúza, a legnagyobb ismert fajú medúza jelenléte a vízben. A tartózkodási helye főként a hideg, sarkvidéki vizek területe, jellemzően az Atlanti- és a Csendes-óceán északi részein. Erre a medúza fajra az jellemző leginkább, hogy többnyire közel a felszínhez tartózkodik, nem több, mint 20 m mélységben. Átmérője több mint 2 méter is lehet, míg a csápjai a nagyobb példányoknál akár 30 méter hosszan is kinyúlhatnak az állatból. Ezekkel a vékony csápokkal való érintkezés nagyon fájdalmas tud lenni. Egy-egy csípés még nem okoz komolyabb problémákat, de a méreganyag nagy mennyiségben már komoly veszélyt jelenthet!
Őszintén reméljük, hogy Mányoki Attila számára nem egy ilyen találkozás miatt lesz emlékezetes a mostani Északi-Csatorna átúszása, amelynek teljesítéséhez valószínűleg holnap száll majd vízbe az észak-ír Donaghadee partjainál.
Sok sikert kívánunk a magyar úszóklasszisnak a hatalmas vállakozáshoz.

friendlypress.hu
partnerpress.hu